A LÁNCHIDAT SZERETŐK FIGYELMÉBE AJÁNLJUK
Cégünk, a Közlekedési Múzeummal együttműködve hetente egy-egy érdekes információt oszt meg a Lánchíd történetéből. A posztokat Domonkos Csaba a múzeum muzeológusa írja.
Az 1915-ben átadott új hidat is időről időre le kellett festetni. A festés mindig nagy üzlet volt, hiszen hatalmas a munka, sok festéket és sok munkaórát követelt. A híd festését 1924-1925-ben javították, majd 1935-ben egy teljes újrafestésre kerestek vállalkozót. A
A két világháború között már egész más volt a budapesti közlekedés, mint az I. világháború elött. A város is növekedett, és a forgalomban résztvevő járművek összetétele is változott. Ez kihatott a hidak forgalmára, illetve arra, hogy melyik híd mennyire volt
A Lánchíd a két világháború között már igen keskenynek számított. Voltak arra elképzelések, hogy valamiképp kiszélesítsék, felmerült a régi híd átépítésekor is, azonban az alépítmények teljes megváltoztatásával járt volna, ezért elvetették. A gyors közlekedést azonban olyan intézkedésekkel is segítették, miszerint
A múlt héten emlékeztünk meg a híd alapkőletételéről, ami közel 3 évvel az után történt, hogy elkezdődött az építkezés. Ehhez kapcsolódva nézzük meg, hogy mennyi idő telt is el a beruházás előkészítésétől az átadásig? A teljes idő kicsit több, mint
Budapest vezetése alig várta, hogy végre megkapja azt a pénzt, amelyről még az 1860-as években állapodtak meg az akkori Lánchídtársasággal. Ez az összeg, a megállapodás szerint 400 000 osztrák értékű forint, azért járt volna a városnak, mert Pest és Buda
A hídon a rendszeres autóbusz-közlekedés 1924. október 24-én indult meg, de nem minden busz közlekedhetett itt. Wolff Károly a fővárosi törvényhatósági bizottság tagja egy felszólalásában az alábbiakat kérdezte: „Valahányszor a parlamentbe megyek gyalog a Lánchídon és átrobog egy autóbusz az
A Széchenyi Lánchíd a két világháború között már jelentős autóforgalmat is lebonyolított, hiszen a belvárosban, fontos kormányzati épületeket kötött össze. Azonban a híd szűk volt, a kapuzata még szűkebb volt, mint most, ami miatt az autóbuszok nehezebben tudtak rajta közlekedni.
A Széchenyi Lánchídon, ahogy a többi budapesti hídon 1918-ban megszűnt a hídvám, és ezzel együtt rövid ideig egyfajta közlekedési szabadság lépett életbe a gyalogosok esetében. Addig ugyanis szigorúan csak egy irányba, a gyalogos menetiránya szerinti jobb oldali járdán lehetett közlekedni,
A múlt héten az új Széchenyi Lánchíd útpályájának gyors romlásáról volt szó. Akkor, 1920-ban, mivel a megfelelő fakocka a háború utáni kereskedelmi viszonyokban egyszerűen beszerezhetetlen volt, kisméretű kockakővel burkolták le a hidat, mivel ennek a tömege alig volt több, mint
Az új, 1915-ben átadott Széchenyi Lánchíd nem sokáig tudta a forgalmat zavartalanul lebonyolítani, mert gyakorlatilag pár hónapon belül hibák jelentkeztek az útpályán, felhulámosodott. A fakockák megsüllyedtek, és a helyzet az idő elteltével egyre csak romlott. Sőt a járda aszfaltburkolata is