A LÁNCHIDAT SZERETŐK FIGYELMÉBE AJÁNLJUK
Cégünk, a Közlekedési Múzeummal együttműködve hetente egy-egy érdekes információt oszt meg a Lánchíd történetéből. A posztokat Domonkos Csaba a múzeum muzeológusa írja.
A Lánchídon a forgalom mindig szigorúan szabályozott volt. A híd megnyitása után az úttesten a járművek természetesen még a bal oldalon közlekedtek, egymást követve. A keskeny útpályán nem nagyon lehetett előzni, ezt esetlegesen engedélyezték csak, például éjszaka egyes kocsiknak. A
A sötét Lánchíd. A Lánchídon a megnyitása után kevesebb, mint két tucat olajlámpa adott némi világosságot. Magyarán a híd sötét volt. Erre a gyalogosok állandóan panaszkodtak, hiszen a keskeny csúszós, sötét járda nem volt túl bizalomgerjesztő. Időszakosan persze díszkivilágítás is
A Lánchíd elképzelhetetlen az oroszlán szobrok nélkül. Nagyon sok helyen az olvasható, hogy a szobrok 1850-ben, másutt meg az, hogy 1852-ben kerültek fel a hídra. Valójában azonban elég valószínű az, hogy már az átadáskor is ott voltak, a megnyitásról szóló
A Lánchíd építésénél Széchenyi István szerette volna, ha a vasanyagok is magyar üzemekben készülnek, de Tierney Clark már 1832-ben kijelentette, hogy a vasanyagot csak Angliában lehet megfelelő minőségben elkészíteni. A továbbiakban is ragaszkodott az angliai vashoz legalábbis a láncok a
Az eredeti Lánchíd jelentős része fából volt. Az öntöttvas kereszttartókon fa gerendákra épített fa útpálya hordozta a forgalmat, leginkább fából volt az útpálya és a járda közötti kettős korlát, ami valójában egyfajta kezdetleges merevítő tartó szerepét töltötte be, fából volt
Ma természetes, hogy a hidak, és egyéb épületek alapozásához betont használnak. A modern betont a XVIII. században szabadalmaztatták, és hídépítésre elsőként Franciaországban alkalmazták 1812-ben. Magyarországon az első (részben) betonépítmény pedig a Lánchíd volt, amelynek alapozásához használták ezt a Magyarországon még
A Lánchidat történelme során sokszor lezárták, legtöbbször felújítás miatt. Az egy-két napos korlátozásokon túl volt pár nagyobb időszak is, ami mindig fennakadást jelentett a közlekedésben. A budapestiek nem használhatták a hidat 1914-1915-ben, a nagy átépítésekor, 1919-1920-ban, mert a pálya tönkrement,
A hidat egy erre a célra létrejött részvénytársaság építette, amely részvényeket adott ki. Összesen 10 ezer darab 500 forint névértékű részvényt bocsátottak ki, amelyeket részletre lehetett megvenni. A részvények után fix összeget fizetett ki a részvénytársaság a híd megnyitása után,
A Lánchíd 10 évig épült. A legnagyobb munka az alapok elkészítése volt, hiszen ezt a korabeli technikával úgy végezték el, hogy egymáshoz szorosan illeszkedve fa cölöpöket vertek le, három sorban. Az így kialakított kettős falú gátak közé vízzáró agyagot töltöttek,
A Lánchídban ma több, mint 100 000 szegecs található. A szegecsek fogják össze a híd acél részeit, leginkább a merevítő tartónál. A XIX. század második felétől közel 100 éven át ez volt a legelterjedtebb módszer a vasszerkezetek összeillesztésére.Ám az eredeti