Valójában három ok volt amögött, hogy 1870-ben az állam megvette a hidat.
Egyrészt a Lánchídtársaságnak kizárólagos joga volt Pest és Buda között minden átkelésre – a jégen való ingyenes átkelést leszámítva. Ez azonban nem egy mérföldig terjedt ki, ezt csak 1864-ben terjesztette el a Lánchídtársaság. Ahhoz, hogy az állam bármit építhessen vagy a Lánchídtársasággal kellett egyezkednie, vagy meg kellett vennie a hidat.
Másodszor az államnak szüksége volt a Lánchíd jövedelmére, ugyanis a legelején abból fedezték annak a 24 millió forintos hitelnek a törlesztését, amelyet az állam 1870-ben felvett Budapest fejlesztésére.
Harmadszor a részvényeseknek akart kedvezni. A hivatalos érvelés szerint a részvényesek valójában vesztettek azzal, hogy a Lánchídba fektettek, mert a pénzük így kevesebbet kamatozott, mintha a korban általános 6%-os kamattal fektették volna be máshova.
Kép: A Lánchíd a századfordulón Fotó: MMKM, Történeti Fényképek Gyűjteménye LTSZ: 9010