Budapest, 2015.04.28. – Emléktáblát avattak a Deák Ferenc hídnál, amelynek az Építőipari Mesterdíj Alapítvány tavaly decemberben ítélte oda az Építőipari Nívódíjat. A főváros legdélebbi hídjának második ütemét 2013 nyarán adtak át a forgalomnak.
Az A-Híd építő Zrt. vezette kivitelezői konzorcium tagjai 2014. decemberében vehették át a díj odaítéléséről szóló tanúsítványt. A konzorcium tagjai a Közgép Zrt, a Strabag MML Kft., a Strabag Általános Építő Kft. és a Colas Hungária Építőipari Zrt. voltak.
Sal László, az A-Híd vezérigazgatója a táblaavató ünnepség során köszönetét fejezte ki a projektben résztvevő konzorciumi tagoknak. „Az építéssel páratlanul bonyolult feladatot sikerült közös erővel megoldanunk. Külön elismerés illet mindenkit, aki a Deák Ferenc híd második ütemének megvalósításához szaktudása legjavát nyújtva hozzájárult.” – mondta.
A Budapest körül épülő M0 körgyűrű déli szakasza – a hárosi Duna-híddal – félszélességben már az 1990-es években elkészült. Az azóta eltel idő során az útszakasz forgalma jelentősen megnőtt, így a biztonságosabb közlekedés érekében szükséges volt a leterhelt autóút tehermentesítése, teljessé bővítése. A főváros legdélebbi Duna-hídja, a Deák Ferenc híd tervezését és kivitelezését egyaránt meghatározta a kétütemű építés.
A négy forgalmi sáv szélességű új híd keresztmetszeti méretei jóval meghaladták az eddigi hazai betolt szerkezetekéét, így annak technológiai tervezése és kivitelezése az átlagosnál több innovatív fejlesztést, szereléstechnológiai megoldást kívánt. A felszerkezet kialakítása a XXI. századnak megfelelő, nagytömegű elemek mozgatásával történt, az ehhez használt tolóberendezések pedig új megoldások kidolgozását igényelték. A továbbfejlesztett tolóberendezés nem csak a megnövekedett reakcióerők levezetését, de azok szerelés közbeni kiegyenlítését is biztosította, gazdaságosabbá és biztonságosabbá téve a folyamatot.
A feladatot tovább nehezítette, hogy a szerkezet biztonságos építése és tolása közben, az új hídtól alig 1 méterre az M0 autóút forgalmának zavartalanságát is biztosítani kellett. A kivitelezők a megvalósításhoz a legkorszerűbb hídépítési technológiák teljes sorát felvonultatták, mint a mederpillérek kéregelemes, süllyesztéses építése vagy a hídfők kialakítása résfalas technológiával.
Az első ütemben megépült hídszerkezetek úgy a meder, mint az árterek felett öszvér szerkezetűek. A második ütemben épült új hidak az ártéren szintén öszvérszerkezetűek, a mederhíd azonban ortotróp acélszerkezet. A híd építésének egyik legfontosabb követelménye volt, hogy az új szerkezetek megjelenésükben és statikai rendszerükben is összhangban legyenek a már meglévő hidakkal.